Szerelmed fojtó iszalagját,
szíjas, keserű karját
szaggasd le végre szívedről.
Légy magadé.
Megadtad magad kegyelemre
felemás szerelemre.
Kegyelmet vársz szorongva?
Csak ennyit érsz?
Néz rád a másik, néz, de nem lát.
Ölel, ölel. De megvált?
Meglódult négy falad közt
állj meg magad.
Így lehetsz jobb mindenki máshoz.
Ne lökődj már te társhoz.
Tudd: annyit érsz, amennyit
magadban érsz.
... 