RSS

Weöres Sándor: Parainesis

06 dec

Azért szánom én a mai embert,
mert a szíve nem bír öregedni.
Hej, a régi vének hova lettek,
kikre úgy sunyorgott föl a tacskó,
mint tanácsok arany-asztalára,
bölcsességre, megelégedésre?
Ma Philemon szégyelli sok évét
s morog, hogy nem bír az unokákkal
versenyt enni-inni és szeretni –
nem vállalja az ősz drága fényét,
így lesz a tavasznál is bohóbbá.
Szép hó-fürtjét Baucis megtagadná
s ahelyett, hogy ifjúsága mézét
az öregkor borára cserélné,
holtig torzan éli ifjuságát.
Azért szánom én a mai embert,
mert a szíve nem bír öregedni.
Boldog voltál tán gyerekkorodban
s nem elnyomott, görbe-hátu pára,
ketrecbe zárt récénél utolsóbb,
hogy a kedved mindig visszajárna?
Vagy tán véred termő ifjusága
boldogságot nyujtott, víg nyugalmat
és nem lázat, bokák citeráját,
minden elmúlásnál iszonyúbbat,
hogy szánalmas roncsát úgy szorítod?
S annyi édességet ád az élet,
hogy siralmas elszakadni tőle?
de ha gyönyör lenne is fenékig:
kívánnád, hogy turkálva-röfögve
vakarózhass benne mindörökre?
Azért szánom én a mai embert,
mert a szíve nem bír öregedni.
Homo sapiens, kétlábu testvér,
de szerény, de koldus lett a vágyad:
hajdanában a tökélyre vágytál,
ma a boldogsággal is beérnéd –
és még ezt se képzeled nagyobbnak,
mint hogy bendőd bírja Marcsa főztjét
és ágyékod bizseregni tudjon
s legyen életedben holmi lim-lom
mit tiédnek, birtoknak becézhess. –
Isten vendége vagy e világon!
mért nem hagyod, hogy a házigazda
minden termét sorra nyitogassa,
minden kincsét rendre megmutassa?
letelepszel az előszobában
s ott békében nyújtóznál örökre.
Azért szánom én a mai embert,
mert a szíve nem bír öregedni.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 06/12/2010 hüvelyk Versek, Weöres Sándor

 

4 responses to “Weöres Sándor: Parainesis

  1. Arpi Gabor

    18/11/2011 at 4:58 du.

    nagyon igaz

     
  2. Tankó László,Tornagörgő,Szlovákia

    27/11/2011 at 12:42 du.

    Konzervatív vagyok,ha azt szeretném,amit ő, az öreg legyen öreg, a fiatal legyen fiatal, ma ez az Isteni elrendelés hiányzik a világból.Viszont szeretném,ha az orvos orvos lenne és nem pénzsóvár medikus, a lelki bajok okozói elsősorban a lelkészek,akik szintén felesküsznek a lelkek gyógyítására s hogy az emberek ne csak az előszobáig jussanak.

     
  3. tóth hedvig

    18/08/2017 at 12:15 du.

    Nagyon szeretem Ezt a költőt, ezt a verset ma olvastam , . A szív öregsége az élet előrehaladását jelenti ? A szív elvileg mindig fiatal kell legyen, hogy mindig nyitva álljon a következő ” terem ” meglátására.

    Nagyon szeretek énekelni, kórusban, Istennek, olyankor érzem, hogy nem az ” előszobában ” vagyok…. és , ebből adódóan nem akarok letelepedni ott…

    Istennek hála legyen ezekért a gondolatokért !

     
  4. Szebeni Olivér

    08/12/2018 at 6:10 de.

    A költővel is, a hozzászólásokkal is egyet értek. Még csak nem is azt sajnálom a 90 évemmel, hogy
    egyetlen drága feleségem, akivel 65 évet töltöttem el, nincs már többé az ágyban mellettem. Megöregedtem, és tudom, hogy egy korty vízért is hálás lehetek Teremtőmnek, aki hosszú élettel
    ajándékozott meg, talán azért, mert tiszteltem a szüleimet. Mégsem állítom, hogy elégedetté tenne
    az a tudat, hogy “ama pohár vizet” sem készíti senki az asztalomra. Néha okos diákok nyitnak rám
    ajtót és diplomamunkájukhoz tematikus, vagy nyelvi segítséget kérnek. Én meg tőlük valami csodás
    lépést a számítógép rejtelmeibe, amit ők zsigerből tudnak. Csakhogy utána rendet kell tennem, oly-kor szellőztetnem a szobavirágaimra a téli fagyban, vagy kimenni a síkos útra egy liter (mindig dráguló) tejért. Kedvenc könyvem a Biblia 17 éves korom óta. Azért szeretem az irodalmat is. És sajnos nem felejtek. Ez szörnyű felelősségem, ha valamit meg akarok másnak bocsátani. Egy fiatal, magát vallásosnak tartó pedagógus benéz hozzám hébe-hóba. Legutóbb az imádságra terelődött a szó. Lehajtja a fejét és mint egy mantrát elmondja akár százszor: “Uram irgalmazz!” (Kyrie eleiszon!) Ha nagyon nehéz a magány, én olyankor másként imádkozom. Nem vagyok még ostoba öreg, nem vágyom fiatalnak lenni. Minden lehetőséget úgy ragadok meg, hogy talán most végre valakinek hasznossá lehetek még. Aztán én is ismétlem: Uram, irgalmazz! Magamat érzem benne
    első személynek.

     

Hozzászólás