Dehogy vagyok kétségbeesve,
bár néha keserű vagyok –
Ha egy angyal rálép szívemre,
hol gömbölyű, odacsapok.
És bár kevéske örömöm van,
és a lányokban sem bizom:
ha az isten meginvitál,
a sarkon magam leiszom.
S mivel nagyritkán invitál meg
(gyéren hullik a misepénz),
hát többnyire csak józanon
eszi eszemet a penész:
Az apró betörőt becsukják.
Ez szép, így tisztul a világ.
De nagy tolvajokkal miért nem
bővítik e statisztikát?
Egymillió, kétmillió
kényelemre vagy protokollra…
Sejhaj, csak gyúrjuk a vasat,
s megrokkanunk bele danolva.
Sejhaj, reméljük, csapatunk
nem kap sok gólt az őszi tornán!
Az, hogy néha káromkodunk
egyéb miatt: merő koholmány.
Az asszonyok kerek fenekét
simogatjuk az ágyban este,
lealkudjuk a konyhapénzt,
s fütyülünk a történelemre.