RSS

Kürti László kategória bejegyzései

Kürti László: Teaékszer

Most hallgatok, süvít a szél.
Igen, az ablak korhadt.
Tél van, s a hold ma nagykaréj.
Napjaink összefolynak.
Teát iszom, kilöttyen és
az ablaküveg reccsen.
Nincs bennem semmi törtetés.
Átömlik rajtam estem.
Míg elernyed az éjszaka,
kint tél, huzatos ősz itt.
Hős nem vagyok, csak kortalan,
a gyávaság se bőszít.
Viselni el, akármi jel
múlásra sürget folyton.
Sorsával játszik, aki mer:
éj-jelem brossként hordom.

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 04/01/2014 hüvelyk Kürti László, Versek

 

Kürti László: téli kép

és rendje van a varjak reggelének,
ritmusa téli nyárfák ágain.
karácsony díszei bennem megértek:
nem ismerem fel nyári vágyaim.

sótlan az út, nincs ami képen ejtsen,
unom a károgó díszgömböket.
piros masniként fojt a jószerencse,
parktenger a bokámig öblöget.

kapaszkodnék, mélyre húznak az ágak,
ki gémberült, az úgyis szárnyra kap.
ha tényleg hívsz, én ott leszek ma nálad,
szitáljunk új szerelmet néhanap.

 
Hozzászólás

Szerző: be 01/01/2014 hüvelyk Kürti László, Versek

 

Kürti László: telefontéma

újabban nem veszem fel a telefont.
törött gombok vannak a zsebemben.
hívogathatsz, nem lehet belőle gond,
egyszer majd, véletlen, nem engem.

eldöntöttem: ma mindent csak mesélek.
ha számon kérnél: végighallgatom.
nincs vallomás bennem, de bármit megígérek,
nem lesz betartani alkalom.

újabban vissza-visszahívogatlak.
eljátszom, hogy éppen szaggat a vonal.
átadlak csendemnek, süket gondolatnak,
s elveszítelek, hogy legyen semmi baj.

 
Hozzászólás

Szerző: be 01/01/2014 hüvelyk Kürti László, Versek

 

Kürti László: telefonszóra

megrettenek minden telefonszóra.
ma belehalnék egy téves hívásba is,
azt hiszem. smseket hónap óta nem
olvasok. csak közismert, beazonosított
szólamokat felejtek el. tartok meg néha.
belenyugszom, hogy elérhetetlennek
mondanak. az egész rohadt külvilágról
hetekre leveszem a fényt, hangot.
kitépem a létezésből az aksit, falból
a zsinórokat. energiákkal spórolok.
könyörgéseket hagyok a hangpostafiókomba
belevérezni. ragacsos gomb
minden megszakadt kapcsolat. minél
mélyebben kötődök, annál higgadtabban,
de elkerül, aki ismer. minél odaadóbb
vagyok, annál inkább felháborító,
számon kérhető. akihez közel hajolnék
félreért. aki közel hajol hozzám,
az félelemből fenyeget vagy átkokat
súg csak a fülembe. ha csörgetsz, újra,
ígérem nem hívlak vissza soha többé.

 
Hozzászólás

Szerző: be 01/01/2014 hüvelyk Kürti László, Versek

 

Kürti László: álomrulett

a hajnali telefonokat nem merem
felvenni. túl sokan merültek elém
az éjjel. összekuszált, elmosódott
arcok oldódnak semmivé, egymás
után. akinél felcsörren a mobil,
az fullad meg bennem legkorábban.
olajfoltok úsznak csukott retinám
tetején. fényvillanásokkal válnak le
halrajok iszapos tüdőlebenyeimről.
sínek mentén gyalogolok a hosszú
tavaszban. elkoptak kilátók, távoli
hegyek visszhangjai. felfedeztem
egy szivárványos dombot nemrég.
onnan ébresztelek vissza fákká, zegzugos
tavakká. párhuzamos keréknyomok
kígyóznak, zakatolnak az emlékeidben.
zörög a tájak fényes kereke. megáll.
rozsdállni kezd. ha most ébrednék fel,
még kikapcsolhatnám halálhíredet.

 
Hozzászólás

Szerző: be 01/01/2014 hüvelyk Kürti László, Versek

 

Kürti László: menza

borzadj el, amíg lehet. pontos terv szerint.
csábítsd délután, aki vissza sose jönne.
forró levesedben fuldokló légy kering.
ellep a gyorshalál, mielőtt kiköpne.

hústükör csobban ismeretlen arccal.
terjeng a sültszag, magad vagy a pincér.
sárgállik az abrosz, kezdjünk tiszta lappal.
ne kérj másik menüt, reklamáljunk ingyér’.

 
Hozzászólás

Szerző: be 01/01/2014 hüvelyk Kürti László, Versek

 

Kürti László: töredékek

nekem nagyon erős hitem van
abban, hogy szeretve vagyok.
de olyan nagyon szeretve,
hogy egyáltalán és semmivel
kapcsolatban nincs min
aggódnom. mégis, visszatérően
belém hasít a rettegés, hogy tévedek.
ilyenkor szükségem lenne rá,
hogy ez megértve legyen.
és nemcsak megértve.

***

esténként ide szoktam ülni hozzád,
az estéinknek nincs köze az időhöz.
addig ülünk együtt, amíg le nem kések rólad.
alig zavar, hogy éppen tőlem költözöl.
minden csomagodból rám marad pár holmi,
bőröndjeid után majd felpattog a lakk.
becsaptál ugyan, mint a bejárati ajtót,
de végül is a zárban a kulcs belül maradt.

***

a szomszédok füle tapad a kezemhez.
az ereimben közfalak vére csorog.
hallgatag vagyok, mint egy elszórt, ritka bélyeg.
visszafogadlak, ha te is úgy gondolod.

 
Hozzászólás

Szerző: be 01/01/2014 hüvelyk Kürti László, Versek