RSS

Varga Virág: Túl

01 jan

Mikor eljöttem tőled,
kifordultam a kapun,
mint szélütéses szájából
a pép; a nyárfák álom
által lekötve, s a téren
vak eső zuhogott.
Repedt hangszórózaj
a meteorológia,
hiába dadogott jó időt.

Álltam, házak szalmakazla
között levágott tarlók,
játszóterek, lyukas
nejlonzacskót hordott
a szél; figyelmem
szétszórva: leejtett pohár
után üvegtörmelék.

Ez csupán egyike
a lehetséges világoknak – mondják,
hol a szerelmi emlékeket
varjak csipkedik föl;
a betontömbökön túl
mediterrán ég villog,
ár dagasztotta tenger,
s nem raktározódik bennem
a gyűlölet, mint földtörténeti
korszak egymásra hányt rétegei.

Advertisements
 
Hozzászólás

Szerző: be 01/01/2014 hüvelyk Varga Virág, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: