RSS

Turczi István: Mono logos

01 jan

Nem tudok semmit,
s ha tudok is,
nem érzek semmit,
s ha érzek is,
nem emlékszem semmire,
csak az előttem álló útra,
a vér árnyékából kilépő holnapokra,
gyertyák sistergő jajszavára,
a könyvek fölé hajló fi ú-királyra,
a befagyott tavon átkelő hajnalokra,
mocsarak bűzére, források melegére,
egy kolostor keserves köveire,
szép szobor vállán fekete madárra,
egy meg nem született gyermek hívására,
a tér nélküli súly ígéretére,
és a nevemre, amit ettől a tájtól kaptam.
Nem emlékszem semmire,
csak arra, hogy nem tudok,
és nem érzek semmit.

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 01/01/2014 hüvelyk Turczi István, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: