RSS

Szlukovényi Katalin: Otthon

01 jan

Nagyszüleimnek

Galambburukkolás és friss folyószag
jön be a nyitott ablakon, akár
gyerekkoromban, ugyanaz az ablak,
de persze másik galamb, másik ágy,
és rajta más a test – már harmincéves -,
mely éppoly boldogan lélegzi be
a párát, és hallgatja a galambot,
s eltűnődik: a folyó lehet-e
ugyanaz, s hány emberből áll az énje,
s a folyton változóban otthonos
folyton változó elbékülten álmos
biztonságérzetével tudja, hogy
a válaszok nem csak nem tudhatóak,
nem is fontosak, csak megélhetők
lélegzetben, galambburukkolásban.

Advertisements
 
Hozzászólás

Szerző: be 01/01/2014 hüvelyk Szlukovényi Katalin, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: