RSS

Király Levente: Ennyire élni

01 jan

Meg akartam állítani a szívem,
ne dobogjon tovább.
Nem meghalni akartam,
csak megállítani az életet magamban.

Valóban kellenek emberek mellém,
fölém, alám, mögém,
vagy megelégszem magammal?
Hogyan lehetnék, hogyan lehetek boldog?
Ez jár a fejemben, mióta az eszemet tudom.
Felhúztam, mint az órarugót, saját magába –
csak én láthatom, csak én ismerem,
csak én tudhatom: milyen erős valójában.

A hullámok tompák, nincs bennük
semmiféle magasztos tombolás:
kiszámíthatóan emelkedik, süllyed a víz,
látni benne, mögötte a képletet,
az egymásba forduló, végtelen számsort.
Az egyenlet örökérvényűsége lüktet,
mint az eleven seb.

Úsztam a hullámok alatt, fölött,
nyeltem a sós vizet, haladtam arrafelé,
ahol a partot reméltem.

Sosem akartam még ennyire élni.

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 01/01/2014 hüvelyk Király Levente, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: