RSS

Demény Péter: Zsoltár

01 jan

Ne vigy engem lefelé, Uram –
ne félj, megyek magamtól is.
Versekért, szerelmekért, fájdalomért,
hiúságért, feszültségekért,
a mélysötétért, ami ott világít a semmiben.

Valahogy ilyenre sikerült,
valahogy így vagyok összerakva:
hogy bolyongjak mindenfelé
s én is döbbenten lássam: lent vagyok.

Lent, lentebb, leglentebb,
ahol már a sötét se látszik,
ahol már azt látom, amit akarok:
téged meg engem.

Advertisements
 
Hozzászólás

Szerző: be 01/01/2014 hüvelyk Demény Péter, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: