RSS

Demény Péter: Szabadság

01 jan

Van bennem szabadság,
mondtad azzal a megfejthetetlen,
utolérhetetlen nevetéseddel,
és hörpintettél a vörösborból.

Bennem meg olyan csend lett,
olyan félelmes boldogság,
hívő hitetlenség.

Szerettelek,
viszonoztad, amiről nem is tudtál,
fénylettünk, ragyogtunk,
öleltél és öleltelek.

Aztán elmúlt ez a pillanat is,
elrontottuk, amit elrontanunk nem lehetett,
az idő száguldott tovább,
mintha már bánná, hogy meg kellett állnia.

Kérsz, kérdeztem, amikor magamhoz tértem,
de biztos voltam a válaszban,
már fogtam is a palackot,
már bugyogott a bor.

Advertisements
 
Hozzászólás

Szerző: be 01/01/2014 hüvelyk Demény Péter, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: