RSS

Serfőző Simon: Aki voltam

07 okt

Szél fújt tegnap,
fúj ma is,
nyikorgat akácágat.
Kocsiút döcög.
Döcögött régen is.
Akkor sem ért
messzire,
nem ért távolabbra
azóta se.
A napraforgó
elfordítja fejét,
haragszik rám,
csak tudnám,
miért?
De hát tavaly is
haragudott,
s csak megbékélt.
A bokor is
tavaly óta repdes,
s az árokszélről
azóta se szállt el.
Ami rossz volt,
rossz marad ezután is,
aligha javul meg.
A szép is
szép marad mindig,
boldogan nyitja
szirmát,
nem csúnyul meg.
Maradok én is,
aki voltam,
része,
s részeként is
egésze a sorsnak.
Megtapasztaltam színét,
visszáját ugyancsak.
Miként a völgyek
mélyeit,
meredélyeit is.
Azóta is vannak,
ahol voltak,
nem cseréltek helyet.
De nem is fognak.

Advertisements
 
Hozzászólás

Szerző: be 07/10/2012 hüvelyk Serfőző Simon, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: