RSS

Ady Endre: A Halál: pirkadat

24 jún

Szám-ízét nem rontom, hagyjatok,
Most a Halál előtt, most: vagyok.

Most, most e pillanatban élek:
Most jönnek az ízes emlékek.

Nem ad ennyi, bő száj-ízt soha
Sem patika, sem urvacsora.

Pap, orvosság most félre, félre:
Emlékszem az anyám tejére.

Jönnek az ízek és illatok
S megdicsőűlt innyel halhatok.

Érzem első fogamnak kinját,
Az első szó bus csínját-bínját.

Számban van az, amit homlokon
Csókolt reám az első rokon.

Első figyelése a dalnak,
Első gondolatok, fájdalmak.

Első lyány, első poéta-ut
Édes nyállal számban összefut.

Első sikerem, első tornám,
Első, göthös bűnöm, tivornyám.

S azután fényes rettenetek,
Miket halódva is szeretek.

Nagy mámorok, hős busulások,
Mindig ujak és mindig mások.

Féreg-magyar harcok, kicsinyek:
Dobtam szivem s nem tudtam kinek.

S egy asszony, akinek a csókja
Még most, talán most is, jó vóna.

Ízzel, illattal tele a szám,
Most, most, az élet pirkadatán.

Szám-ízét nem rontom, hagyjatok,
Most a Halál előtt, most: vagyok.

Advertisements
 
Hozzászólás

Szerző: be 24/06/2012 hüvelyk Ady Endre, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: