RSS

Kuczka Péter: Én azt hittem

31 Már

Én azt hittem, olyan kicsi a szerelem, mint egy babszem,
és hogy szíved legkisebb zugában is elrejtheted.
Én azt hittem, olyan kicsi, hogy elfér nagy tenyeremben,
de kisimítja az arcomat, megfényesíti szememet.

Nem akarok beszélni róla, de kibuggyan mondataimból.
Ha el akarnék venni belőle, le kéne vágni karomat,
zúg bennem, mint mikor egy óriási gép megindul,
s a szívemről azt hiszem néha, hogy az a nap.

Lásd, így tele vagyok s ha azt kérdeznéd, hogy fér
bennem el munka, szerelem, barátság, hazaszeretet –
nézd a gyerek szemét, kisebb egy kis tükörnél
s látszanak benne erdők, ég, vizek, virágok, fellegek.

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 31/03/2012 hüvelyk Kuczka Péter, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: