RSS

Rakovszky Zsuzsa: Idegen órán

11 Már

Hangtalan omlásban: elnyúlva a parti homokban.
Idegen órán, idegen karokban.
Álomba úszó dél: rezgő levegő a folyó sötétje felett.
Zöld-feketék a homokba taposva a fűzlevelek.

Fogam között homok, homok tapadt hajamba.
Hegy-élen arany buborék, röpült a Lavra.
Hanyatt, a homok hullámaiba markolt a kezem:
Szárazon izzó vágy, szétporló szerelem.

Augusztus vége, nyár beérte, hő hava:
napsütötten is hűvös test, nappalban őrzött éjszaka,
Két éjszakánk emléke, melyet idézve újraéled
A hús homályát átütő gyönyör, nyila a délnek.

Terünk a csúszó part, időnk a két törékeny óra,
Az érkezőtől elmarad, rálel a távozóra.
Nem az út végén, nem örökre, csak a percek réseiben,
Minden idő a teljes idő, minden szerelem teljes szerelem.

Advertisements
 
Hozzászólás

Szerző: be 11/03/2012 hüvelyk Rakovszky Zsuzsa, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: