RSS

Juhász Gyula: Tájkép

11 Már

Dermedten állnak a halotti csendben
fekete nyárfák fülledt ég alatt.
A csillagok szeme szikrázva rebben,
a Tisza mély opálja hallgatag.

Valami titkot súg a végtelenség,
s a nyárfasorban tikkadt vágy zokog,
az életem oly szép s bús, mint egy emlék:
a hangod bársonyára gondolok.

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 11/03/2012 hüvelyk Juhász Gyula, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: