RSS

Dienes Eszter: Éjben szalmazsákok

11 Már

Két méter hallgatás
köztünk az árok;
lyukas ingemben
szívemig látszok.

Testem széjjelszórva
– éjben szalmazsákok –
leégett telihold
udvarában állok.

Mandulás két szemem
fogyó aranyába’
meglátszik szétosztott
mosolyom hiánya.

Úgy vagyok, mint a kő –
el kell, hogy dobjanak.
Vigasznak túl kevés,
támasznak ingatag.

 

Advertisements
 
Hozzászólás

Szerző: be 11/03/2012 hüvelyk Dienes Eszter, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: