RSS

Tóth Ágnes: Öreg kalap

04 feb

szeptember a nyárból
jó nagyokat harap
s ráborul a tájra
mint egy öreg kalap
köddel telt párnák
bújnak ki belőle
futna a természet
ha tudna – előle –
meztelen ágakon
borostás szél zenél
táncot lejt pajzánul
ezernyi falevél
a nyaruk elmúlt
de szerelmük megmaradt
ölelkeznek az
őszi fák alatt
avarba bújnak
nevetve zörögve
tudják a vén kalap
nem marad örökre

Advertisements
 
Hozzászólás

Szerző: be 04/02/2012 hüvelyk Tóth Ágnes, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: