RSS

Rapai Ágnes: Fény

04 feb

Túl magasra akart repülni,
pedig elég lett volna ott maradni a kályha mellett.
Melegségre vágyott, hát megkapta.
Elfeketült, a földre zuhant.
Túl mélyre akart merülni,
ameddig ember még nem merészkedett,
Gyöngyöket szórjak a disznók elé?
futott át az agyán, aztán elfehéredett.

Túl messzire szeretett volna vándorolni,
hátrahagyva fényképalbumát, jegyzetfüzetét,
megfájdult a feje, ha belegondolt.
A sivatagig jutott, vörösre égett.

Túl közel akart jutni a fényhez,
értelmével felfogni a világosság természetét,
de az eltaszította magától,
megvakult.

Advertisements
 
Hozzászólás

Szerző: be 04/02/2012 hüvelyk Rapai Ágnes, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: