RSS

Raffai Sarolta: Szememen, számon

04 feb

Szemhéjamon a sok pecsét
álnok viasza kéklik,
számon hány réteg hallgatás
vonulata fehérlik!

Alantas mészkő lepedéke
gyűrűzik a törékeny vázban,
szúként perceg a csöndesült
mozdulatban – hiszen megálltam.

Lapályokat poroz be mégis
vállon, arcon, halánték-tájon
véled cipeljem halálon túlig
elmúlhatatlan árvaságom?

Pecsét súlya a szememen,
hallgatás mérge számon:
kék a viasz a szememen,
hószín vérzik a számon.

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 04/02/2012 hüvelyk Raffai Sarolta, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: