RSS

Garai Gábor: Ötven felé

04 feb

Már jóval túl a félúton
mit kezdhetne az ember újra?
Ha nem cserél hitet, vajon
a végső félelmet tanulja?

Túlvilágban ha nem remél,
önmagáért mit is tehetne?
A kort, amit már meg nem ér,
rábízhatja a többiekre.

Csontja sem épül bele már
– csak televényként – ama korba. –
Mi belőle másokra vár,
görgeti majd annak a sodra.

Amit félben hagy, abban él,
mit tökéletlenül csinált meg,
a tökéllyel helyet cserél,
törvényt jobbít, új folytatást kezd.

És szakadatlan része lesz
– léte nem –, de mit be se végez
egy tárgyi, sosem végleges
öröklétnek;
már úgysem érez
belőle semmit! – Mit tehet?
Vigyáz, amit sző, a fonálra,
ne fogyjon el. Amíg pereg –
röptiben vágja szét halála.

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 04/02/2012 hüvelyk Garai Gábor, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: