RSS

Fabó Kinga: Hölgyszonettek

04 feb

Jött valaki.
Olyan nőféle volt.
Húsa nem tűrt hasonlatot.
Hozott nekem egy mondatot.

Én nem beszélek össze.
Én nem beszélek vissza.
Ő viszont magáról beszél.
Vagy magáról hallgat.

Szavad sincs már.
Kattan a zár.
Magadat okold.
Hallgatag fogoly.
Hiszen csak a zárka
zár ki
bárkit.

Nősténymacskák kemény
hideg szonettekbe zárva:
egyformán puha állatok.
Egyformára kalapálva.

Nincs mélységük:
gyűlölhetetlenek.
Itt. Most. Mindannyian.
Hagyták, hogy rám essen a fény.
Hogy ne maradjak abba.

Nem voltam léha csak néha.
Nem voltam festett csak feslett.
Ha meghalok: meghalok.
Ha nem: nem.

Advertisements
 
1 hozzászólás

Szerző: be 04/02/2012 hüvelyk Fabó Kinga, Versek

 

One response to “Fabó Kinga: Hölgyszonettek

  1. Balázs Wacha

    08/09/2014 at 3:28 du.

    Ez a vers nekem nagyon tetszik.

     

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: