RSS

Csanádi Imre: Fejjel lefelé

04 feb

Fejjel lefelé fut a fán a csuszka,
így csúszni-kúszni – korántsem kismiska!
Nem is csinálja más madár utána,
ez az ő saját, külön tudománya.

Éles a szeme, jó hegyes a csőre,
szorgalmasan tör étkéért előre,
kutat a kérgen, harsányakat füttyent,
kert, liget, erdő tőle mindenütt zeng.

Hívják évődve kéregszűcsnek, lámcsak,
becézik máshol kurtakalapácsnak,
zömök testéről, és mert az se ritka:
diót kopácsol ágrésbe szorítva.

Német földön meg a neve: *tapasztó*,
odva száját mert sárral kitapasztja,
szab szűk nyílást, hogy védje a gonosztól
(nyesttől például!), nincs így ok panaszra.

Fejjel lefelé, kékszürke a háta,
pirkadt mellel a kérget szinte szántja,
sürög a csuszka, csipeget a csuszka,
tvitt-tvitt-tvitt, küj-küj, csendülőn kiáltja.

Advertisements
 
Hozzászólás

Szerző: be 04/02/2012 hüvelyk Csanádi Imre, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: