RSS

Tőzsér Árpád: Perfectum

17 dec

Néha fölcseng a telefon,
a befejezett múltból telefonálnak neki,
onnan, ahová már nincs bejárása,
s amelyről mégis tudja, hogy valahol
teljes egészében megvan,
nem hiányzik belőle
egyetlen állítmány,
egyetlen állítás,
egyetlen félreértés sem.

Berreg tokjában
a banánforma készülék: halló,
itt egy elfeledett tárgy dobanása!
Hogyan talált rá a hívás?
Hogyan? Megfoghatatlan.

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 17/12/2011 hüvelyk Tőzsér Árpád, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: