RSS

Somlyó György: Irodalom

17 dec

Végre látni szeretném a dolgokat
Nem folytonos futásban hagyni el
mindent újra meg újra Megállani
és végre tudni azt amit tudok

Hogy nem hiába álltam
már tágszemű kisfiúként múlt és jövő
szembenálló tükrei közt a fényben
s nem hiába borzongok azóta
egymásbaszakadó képeiken
amint fogynak el nem fogyva soha

Ha nem lehet máskép el kell vetni mindent
ami mást mond helyettem ami ránt
vagy ellök az útból vagy elragad akár
El a lendületet mely lehetetlen
szédületekbe szakít el a zengés
ragyogó vértjét is ha nem képes már
megvédeni azt ami igaz

S ha a költemények ideje lejárt
s „régen elzengtek Sapho napjai” lehet
akkor legalább teljes üzenetünkkel
s biztos gyűrűkkel bocsássuk útjukra őket
e mindig szállni készülő galambokat
hogy egykor majd visszatalálhassanak újra

Advertisements
 
Hozzászólás

Szerző: be 17/12/2011 hüvelyk Somlyó György, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: