RSS

Csobánka Zsuzsa: Nyúl

17 dec

Nagyapámnak volt tartása,
a harmadik vitte el, bezárt a szíve.
Éjjelente a melegházban három teknős álmát
több ezer kaktusz, virágzó magány, őrizte,
napnyugtáig némán roskadt a mikroszkópra,
szemmel nem látható, mekkora a penge éle,
amivel apám anyámba szúrt.

Kutatásokat kell végeznem.
Vizsgálom a nyulat, milyen, mikor a hajába túr.
Milyen, mikor a halott nyúl észre sem veszi
a fél óra futást. Ellenben a tekintete belefagy
az enyémbe, nézem, s mintha átvenné a kocogást,
nézem, s mintha be, be, ki, ki, lopja levegőm a dög,

nézem, ahogy mozog a lába, elrugaszkodik,
szúrni kezd a lépem, a lépe szúr,
kutatásokat kell végeznem.
Vizsgálom az embert, milyen, mikor a szívébe szúr.
Milyen, mikor a halott ember észre sem veszi
a fél óra futást. Beszélj a szíveddel, mondom,
és a jégkalapács csattan, a szívinfarktus
oxigénhiány miatti szívizompusztulás.

Advertisements
 
Hozzászólás

Szerző: be 17/12/2011 hüvelyk Csobánka Zsuzsa, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: