RSS

Szabó Magda: Mozdulna s ellenáll

24 nov

Mozdulna s ellenáll
csontjaim erdeje,
csontok közt szunnyadoz,
ne hívd a lelkemet.

Ringatják tengerek,
altatják énekek,
legelnek álmai
visszhangos réteken.

Szádat a szám felett
hintálja bódulat,
kutatod lelkemet
pirosló hús alatt.

Feltéped izmomat,
lehántod bőrömet,
hús van a bőr alatt,
elrejti lelkemet.

Széljárta völgyeket
mosdatnak záporok,
utas az utakon
záporban vándorol.

Záporok utakon
patakká hullanak,
patakba bámulok,
beejtem arcomat.

Széthullnak csontjaim,
testedre rárogyok,
s ellopják lelkemet
szomorú angyalok.

Advertisements
 
Hozzászólás

Szerző: be 24/11/2011 hüvelyk Szabó Magda, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: