RSS

Szabó Magda: Idegen, sárga parton

24 nov

A szók a mélybe buknak,
mint kék halat a tenger,
csak néha dob magasra
egy hangot a sötét.

A csók langyosra bágyad,
elszunnyad ifjú száján,
szeme tükrös faláról
visszacsúszik a kép.

Nagy homlokán a fények
kihunynak. Ujja fáradt:
az öntudat kihullik,
megrendül a küszöb,

s már gázol könnyű lépte
idegen, sárga parton,
híg, süppedő fövenyben,
szelíd szörnyek között.

Advertisements
 
Hozzászólás

Szerző: be 24/11/2011 hüvelyk Szabó Magda, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: