RSS

Tornai József: Se hal, se halász

01 nov

Vissza tudsz menni az elejére,
mikor “minden” elkezdődött?
Még elképzelni is nagyon nehéz, de
nem is lehetséges. Én nem személy-elődöt
látok a gyerekkoromban: készen
kapott szerepet, ennyi benne a vérem.

De akkor miből nőtt a kamaszkor, mitől
lettek mítosziak a csodák, világ-bánatok?
Ez öregedve is mindig zavarba hozott,
bármilyen szélesre is tágult az a kör,
hol már az ember jelképként mozog.

Jelképként? Igen, énemet mindig fölöslegesnek
éreztem, olyasminek, ami csak akadályoz.
De másként nem lehetne nyitott szemmel közeledned
pillanataid deltájáig, a halálhoz.
Ezért, hogy vagyok is, nem is:
az életösztön persze más.
Ki tudod játszani inkvizítor-cseleit?
Talán. Az ember se hal, se halász.

Advertisements
 
Hozzászólás

Szerző: be 01/11/2011 hüvelyk Tornai József, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: