RSS

Illyés Gyula: Mint kertész késétől

29 okt

Mint kertész késétől gyümölcsfa héja
az ág fehér csontjáig felnyílik,
hogy ojtó-szem jusson a hasadékba:
felnyílt szívem, felnyílt az évekig
bezárt, a szinte már csak kérgeit
tápláló szív. Hogy fájt neki a seb, de
hogy várta mégis: bárcsak megeredne,
lenne új ága: sorsa újulása!
Hogy vártam – megnyílva e szerelemre –
ami bennem a halált leigázza!

Advertisements
 
Hozzászólás

Szerző: be 29/10/2011 hüvelyk Illyés Gyula, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: