RSS

Gál Sándor: Kívánság téli délelőtt

29 okt

ne vedd el tőlem az én időmet
a tenger fehérségét
ne vedd el tőlem a vers-időt
a virágokat
a rét hullámzó zöldjét
a folyón túli partot
s a feléje vivő
sötét és forró ösvényeket
és fenn az új síkok
és terek zománc-csendjében
ne vedd el a nyugtalanság
nyitott tenyerét
ültess magad mellé
a ledöntött fatörzsre
melyet puhán benő
a zöld moha időtlen
nyirkos tenyészete

Reklámok
 
Hozzászólás

Szerző: be 29/10/2011 hüvelyk Gál Sándor, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: