RSS

Csoóri Sándor: Egyedül zöldellek kertben

06 aug

Idegen vagyok itt,
akár egy akácbokor.
Egyedül zöldellek a kertben.
Lábamnál fehér tengerhomok,
műhattyúk és napsütötte elégiák.

Ha nem szégyellném magamat
magam előtt,
odaszólnék nekik susogva:
beszélgessetek velem és szeressetek,
mert túl messzire sodródtam megint
a hazámtól,
túl messzire a szőlőhegyi kúttól,
amelyben a nagybotú csősz zsebórája
már ötven éve ott ketyeg lent a mélyben
és rimánkodik a villámoknak:
mentsetek ki a mély iszapból,
a napórák közt van az én helyem,
fönt, fönt, ahol a szél jár
és a présházak homlokfala fehér, mészfehér.

Advertisements
 
Hozzászólás

Szerző: be 06/08/2011 hüvelyk Csoóri Sándor, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: