RSS

Lelkes Miklós: Boldogság

11 ápr

Boldogság? Nincsen olyan ékszer,
csak hiszed mikor visszanézel,
s átleng a kékség homlokára
diófalombnak fénye-árnya.

A kert, az volt, virággal, kúttal,
hű kutyával, meg gyalogúttal
utcavégen, határba hajló,
s határ – nyarakból átaranyló,

de boldogság? Ne mondd ki könnyen!
Arcod senki sem látta könnyben?
Megsúgom én: valaki látta,
s futott a sok-sok gondbarázda.

Zászló is volt, éneklő selyme,
vágya lobbant a végtelenre,
s máris halkult vágyhitű ének, –
semmibe vitték messzeségek.

Boldogság? Nincsen olyan álom.
Tündértavasz-cseresznyefákon
hiába szorgosak a méhek,
a Nagy Kaptárig el nem érnek.

Boldogság? Égdús szerelemnek
szikrája gyújt gyönyörű percet,
de adhat fényt e félsötétnek,
amelynek neve – gúnyból – élet?

Boldogság? Olyan idő nincsen,
de ha várod, hogy visszaintsen,
el-elsuhannak angyalszárnyak,
s ölel múltba-képzelt varázslat.

Ha volna boldogság, s a titka
kinyílna – szépségre tanítna,
s ébredne egy seholsincs isten
piros csillaga a szívekben.

 
Hozzászólás

Szerző: be 11/04/2010 hüvelyk Lelkes Miklós, Versek

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: